2011. január 13., csütörtök

A History of Violence

Én, ahogy sokan mások is, Viggo Mortensent először a Gyűrűk Urában láttam. Szerintem nem mondok valótlanságot azzal, hogy neki ez a fantasy trilógia hozta meg a sikert és tette ismertté őt a világon. Aragorn-ból filmtörténeti karakter lett. Az első úgymond csalódásom a színésszel kapcsolatban akkor volt, amikor nekifogtam megnézni a Hidalgot, magyar címén a Tűz óceánját. Ekkor láttam először őt szakáll nélkül, holott magamban úgy könyveltem el őt, hogy a valóságban is hosszú haja és szakálla van. Na de ez már elég rég volt. Azóta még két filmet láttam az ő főszereplésével: az Appaloosa című westernt és a The Road című posztapokaliptikus drámát. Mindkettő nagyon tetszett. Főleg az utóbbi. Sikeresebb filmjei 2000 után születtek. Ja és ki mondaná meg róla, hogy már 52 éves?

Summa summarum, úgy gondoltam ideje még egy filmet megnézni az ő főszereplésével. Ez pedig a A History of Violence (Erőszakos múlt)volt, amiről bátran ki merem jelenteni, hogy nagyot alakított benne. Na de ott vannak még mellette: Ed Harris és William Hurt is. Hogy csak a nagyokat említsem.

A film hangulatáról néhány szót. Engem nagyon megfogott. Jó kis thriller, drámai elemekkel. A történet a felvezető képsorok után egy családi idillből indul. Nagyon idilli: összetartó, szerető kis család. A családfő: Tom Stall egy kis éttermet vezet a kisvárosban. És persze, ahogy az várható, a baj itt is felüti a fejét. Egy balszerencsés véletlen, egy hősi tett változtatja meg a kis család életét, gyökerestől forgatva fel a családi idillt. A családfőnek döntenie kell, hogy kezeli az új helyzetet, mit tesz meg a családja védelme érdekében.

Nem érdemes a történet kivesézni szerintem. Mindenki nézze meg maga és döntse el, hogy mennyire tetszik, vagy nem tetszik neki. Engem a film azon aspektusa fogott meg, hogy nincs benne tétovázás. Nincs ilyen, hogy amikor ráfogják valakire a pisztolyt, akkor még egy tanítómesét végig kell hallgatni. Gyors, pörgős, erőszakos. Eldördülnek a lövések és kész. Merthogy az erőszakról szól. Csak ajánlani tudom.
Egy 5-ös skálán négy és felet érdemel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése