The Messenger (2009)

Ben Foster úgy néz ki mint egy pszichopata, mániákus baltás gyilkos, aki bármelyik pillanatban felrobbanhat. Szerintem. Legalábbis ilyen volt azokban a szerepekben, amiket eddig láttam. Az eszelős arckifejezés mindenütt ott volt. (Punisher, 3:10 to Yuma, 30 Days of Night, talán az X-men befejező részében volt ilyen szempontból egy kicsit másabb)
Nincs ez másképp a The Messenger-ben (magyar címén: A harcmező hírnökei) sem. Ha egy hasonlattal kellene jellemezzem ezt a filmet, azt mondanám: ha a dráma hőt bocsájtana ki, akkor ezzel a filmmel meg lehetne sütni egy ökörcsordát.
Amúgy a film rendben van. Bejött az alapszituáció, hogy olyan katonákat mutatnak be az emberi oldalukról, akik honfitársaik halálát közlik a hozzátartozókkal. Igazából ők is emberek. Sok más filmben is feltűnnek ezek a karakterek, de ott mindig személytelenek, és a "károsult" szemszögéből látjuk az esetet. Itt azonban teljesen megfordul.

 Az is tetszett volna, ha csak különböző szituációkat mutatnak végig. De az egy idő után unalmassá vált volna és nem töltötte volna ki úgy az időt. És a karakterek sem mélyültek volna el. Bár a ne érintkezz vele, ne légy szerelmes klisét elsütik, mégis megtalálják a közös hangot. Mert a lehető legmélyebben mélyül el a két főszereplő. Megmutatkozik, hogy mi található a kőkemény burok alatt.

Cucc karakterdráma.
Ja és a másik főszereplő: Woody Harrelson. Először a Hét élet-ben láttam, ahol megsajnáltam, azután a Zombieland Talahassejaként. Innentől nem tudtam komolyan venni. A No Country for Old Men-es alakítása most valahogy nem ugrik be. De a Messengerben nagyot alakít. Tar feje kissé furcsa volt az elején, aztán elfedte. Az ő karaktere talán jobban elmélyült a Fosterénél.

Végső soron egy korrekt dráma. 1-től 5-ös listán megérdemli a 4-es osztályzatot. (tőlem)
(ezt nem filmes szaktekintélyként való csillogásként osztályzom, vagy, hogy az ízlésemet fitogtassam. De így érzékeltethetőbb szerintem a film milyensége. Valószínűleg ezután osztályozni fogom a filmeket a blogomon is, ahogy ezt a "nagyok" is teszik. Hátha van értelme.