Paródia az ördögűzésről

Így kell nevetség tárgyává tenni az ördögűzést és ez a jó csúfolkodás az áldokumentumfilm műfajával, ahogyan azt a The Last Exorcism is tette. (a műfaj jeles és ismertebb képviselő ugy-e a Cannibal Holocaust, The Blair Witch Project és az immár folytatását is megért Paranormal Activity) Aki látta valamelyiket, az tudja miről beszélek. Az utolsó ördögűzésről szóló förmedvény pedig fogja szépen ezt a sokak által nem kedvelt műfajt, leköpi majd utána jól beletapossa a süllyesztőbe.
Néhányan jó szórakozásnak tartották, hogy az ördögűzés témáját merítsék ki ilyen stílusban, hogy valaki a történet szerint, időnként jól meglengetve a kamerát, felvegyen bizonyos nem hétköznapi eseményeket.

Adva van egy amerikai evangélikus lelkész, aki mint közszereplő a templomban, nagyon megkedveltette magát a közösséggel, az istentiszteletei arról szólnak, ahogyan az ilyen közösségekben szokás, hogy ő felállva szerepel, míg a hívő közösség buzgón kiabálja az ameneket és hallelujákat. Ami a történetet elidítja, az a tény, miszerint, a lelkész családjának birtokában van egy ördögűző könyv és elmondásuk szerint a szintén lelkész apukával a "szakmájuk" az ördögűzést is magába foglalja. De mint később kiderül ez nem is a szó szoros értelemben vett exorcizmus, hanem egy gondosan megrendezett show.

Az elején még jól indult a film. Betekintést nyer a néző a kitalált, de a valóság mintájára alkotott közösség életébe, annak istentiszteletébe, továbbá a prédikátor családjára és idillikus életére is vethetünk egy pillantást. Különösen tetszett az a rész, amikor a nép manipulálhatóságát demonstrálja a lelkész, prédikátor (ahogy jobban tetszik) azzal, hogy a banánkenyér elkészítéséről kezd nagyon gyorsan beszélni a gyülekezet előtt és ugyanolyan lelkesedéssel kapja az ámeneket és hallelujákat. :)
Na de ami innen van a filmben, az egy fokozatos mélypont. Elmennek a stábbal egy Isten háta mögötti helyre, ahol állítólag gonosz szállt meg valakit.

Nem elég, hogy a történet fokozatosan süllyed az unalom és érdektelenség mocsarába, még néhol az ijesztő részek helyett idegesítő, igénytelen képsorokat kapunk, amik egy idő után valamiféle önismétlésbe mennek át. Egyszerűen olyanok, hogy az emberből bosszankodást váltanak ki, ahol a türelmetlenebbje úgy dönt, hogy nem nézi tovább ezt a förmedvényt. Valamiféle ijesztő hatást is csak úgy tud kiváltani az egész, ha összevágják a különböző részeket, hatásvadász zenével alájafűtenek és megy a banzáj másfél-, két percen keresztül. Igen, ezt hívják előzetesnek.  A végén pedig egy akkora emeletes ökörséget láthatunk, amiről én azt tudtam csak mondani első benyomásként, hogy a South Park hasonló témájú epizódjának paródiája is lehetne. Aki úgy dönt, hogy végignézi, meglátja, hogy miről is van szó. Persze nem maradhat el itt sem, a Cannibal Holocaust bizonyos szintű lekoppintása sem. Egyszóval visszakacsint a műfaj "nagyjára" és rámutat arra, hogy jééé mekkora egy ötlettelen baromság vagyok...

Megnézése csak úgy ajánlott, ha egy percét sem vesszük komolyan.
A plakát pedig ne tévesszen meg senkit, hatásvadászat céljából van az is, hogy több embert csábítson a megnézésre.