A film, történetileg két részre osztható, amelyek halmazának közepén található Stuntman Mike (Kurt Russel), aki abban leli örömét, hogy kaszkadőr létére kihívásokat keres halálbiztos autójának, saját szórakoztatására, és a lányok bánatára.
Ami számomra élvezetessé tette a filmet, azok a hosszú párbeszédek voltak. Merthogy ezek által ismerjük meg leginkább a karaktereket a Tarantino filmekben. Erre pedig rájönnek azok a tettek, amiket sokszor ok-okozati összefüggések nélkül visznek véghez. Nem tudjuk a motivációt, de nem is igazán fontosak. Csak egyszerűen megtörténnek a dolgok, a néző szája tátva marad és kész. És a felvezetés sem unalmas. Persze ez az alkotás sem nélkülözi a vulgáris beszédet, trágárságot, káromkodást, ami azért angolul is elég változatos tud lenni. (hogy magyarul milyen lehet, bele sem merek gondolni).
A filmből megtudhatjuk, hogy milyen egy halálbiztos kaszkadőr autó, ami nem is olyan biztos, hogy mindentől meg tudja védeni sofőrjét. A filmben ténylegesen játszik egy kaszkadőr, aki nem más mint Zoe Bell, aki Tarantino filmekben is kaszkadőrködött.
A film egyik emlékezetes pillanata számomra az volt, amikor az üzletben megszólal Abernathy (Rosario Dawson) telefonja, Kill Bill csengőhanggal. Számomra azért is volt érdekes, mert egy ideig nekem is ez volt a csengőhangom.
Persze itt is feltűnik a rendező egy rövid szerepben, továbbá nem maradnak ki a filmből a popkulturális utalások sem, régi klasszikus filmek említése (amik gondolom Tarantino kedvencei közé tartoznak).
Számomra élvezetes film volt, és megerősített abban a tudatban, hogy Tarantino mindig nagyot alkot, annak ellenére is, ha a közönség éppen nem kajálja annyira, mint ebben az esetben is. (IMDb: 7.2)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése