2011. május 26., csütörtök

Már a kalózkodás sem a régi... (Pirates of the Caribbean: On Stranger Tides)


A Pirates of the Caribbean széria fokozatosan fullad ki, nem annyira közönség, mint kritikai téren. A bevétellel nincsen baj, irtó sokan áldoznak rá pénzt, még ha tudják: nem éppen a legjobb filmre váltanak jegyet. Mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, mint az, hogy ez a film idén az első, amelyik a legnagyobb kezdő hétvégével büszkélkedhet idén. 


            A filmmel sok baj van. Az immár trilógiából quadrológiává fejlődött történetsorozat jelenlegi része erősen kilóg a sorból. A stúdió megpróbált még egy bőrt lerántani az amúgy is népszerű kalóz univerzumról, azonban ezt kevés sikerrel tette. A főszereplő Johnny Deppről tudni lehet, hogy már behunyt szemmel is tökéletesen el tudja játszani Jack Sparrow kapitányt. A régi mellékszereplők is hozták a szokásos alakítást, úgy Gibbs, mint a Geoffrey Rush által megformált Barbossa kapitány. Azonban az új mellékszereplő bagázs úgy büdös gyenge, ahogy van. Humorban nem jeleskednek, karakterisztikában még annyira sem. Egyedül az általam a Blöffből ismert Stephen Graham által megformált Scrum visz egy kevés üde színfoltot a filmbe, bár elég haloványan teszi ezt. De örülni kell, hogy ő is van legalább. Hiányoltam a régi bagázst, konkrétan a Fekete Gyöngy legénységét, majmostól, félszeműtől, papagájostól. Tudom, már elég bőrt lehúztak róluk is a trilógia során, de ők az igazi Pirates of Caribbean karakterek. 


            Nagyon meglátszik az alkotáson, hogy más rendező, név szerint Robb Marshall vette ki Gore Verbinski kezéből a stafétát. Maga a történetvezetés is eléggé eltér a trilógiától, nincsenek benne visszautalások és a mellékszereplőkből is sajnos csak azok térnek vissza, akik eddig sem sok vizet zavartak.
            Egy újragondolásnak néz ki az egész, új stábbal, néhány nagynevű sztárral megfejelve, akik a régiek űrét próbálják betölteni.
            Sokan szidják a második és harmadik részét is a történetnek, hogy azok mennyire nem voltak jók az elsőhöz képest. Én nem így vagyok: mindhárom mondhatni egyformán tetszett, így volt kerek az egész történet. Ha valamilyen szinten azt folytatták volna, újabb bőrök lenyúzásával, valószínű még ilyen sem lenne, hiszen az lezárult. Sajnos azonban az új történettel sem kapták el azt az irányvonalat, ami jobbá tette volna a negyedik részt a többinél.


            Penélopé Cruz tobzódik a szerepben (nemhiába, a forgatás alatt várandós lévén, plusz kisugárással alakítihatott), Ian McShane Feketeszakáll kapitányára sem lehet panasz (bár gonosznak gonosz, de mégsem eléggé), de a kierőltetett, új vonulatot képviselő misszionárius-sellő szerelmi szál nagyon össze volt csapva, nem működött megfelelően.(a sellő nevének hangos kimondásakor például a népes nézőközönség hangosan röhögött, holott látszott, hogy a készítők nem szánták humorbombának) Az alakításokon felül a szirénekkel való harc volt még látványos a film nézése során. Amúgy a 3D alig adott hozzá valamit a filmélményhez, szóval anélkül is teljesen élvezhető. 


            Természetesen a befejezés ismét olyan, amit folytatni lehet, egy új küldetés beadagolásával, hiszen a szereplők meglennének hozzá. Ez azonban már a bevételtől és a készítők akaratától, valamint kreativitásától függ. Nem mondom, szívesen időzöm néha kalózaink univerzumában, végignézve a régi részeket is, azonban nem biztos, hogy vevő lennék egy új, teljesen hatásvadász részre, ami csak arra menne ki, hogy megfejelje még nagyobb hülyeséggel ezt az amúgy is hanyatlóban levő szériát.
            Szép volt, jó volt. De ennyi is bőven elég volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése