2011. április 20., szerda

Trollok márpedig léteznek! (The Troll Hunter)


Trollok márpedig léteznek. Legalábbis ez jön le a Trolljegeren film kapcsán a nézőnek. A norvég remekműről Jakab-Benke Nándor (Nándika) facebook adatlapjáról szereztem tudomást, mivel kedvencei között tünteti fel az említett filmet. Már a borítóra vetett pillantásom kettős viszonyulást alakított ki bennem: egyrészt a hatalmas teremtmény láttán egy nagyon B-kategóriás filmre gyanakodtam, mint például az Ogre vagy a Minotaur, amik sajnos Hollywood hátsó felén potyognak ki tv-re, dvd-re, hogy az ilyen téren nem túl igényes nézők is találjanak a maguk számára valami szórakoztatót. (Tévedés ne essék, nem ítélem el ezeket a filmeket, csupán nem tartom érdemesnek megnézni a gyenge történet és az esetenként gyatra effektek miatt. És mert annyi jó egyéb film van a világon). Másrészt pedig valami ténylegesen zseniálisnak hittem és nem csalódtam sokat.


A Troll Hunter az áldokumentumfilmek műfajába tartozik, amik egyre jobban kezdtek manapság elterjedni: Cannibal Holocaust, The Blair Witch Project, Cloverfield, Paranormal Activity, hogy csak a legismertebbeket soroljam. A Troll Hunter is ilyen, leszámítva persze azt a tényt, hogy nem amerikai, hanem norvég. És ez az ütősségének egyik fő tényezője. Sajnos a költségvetésével kapcsolatosan nem találtam adatokat, pedig kíváncsi lennék, hogy mennyiből készülhetett.
A lényeg azonban az, hogy Norvégiában járunk, abban az országban amiről olyan keveset tudunk. A skandináv kutya felső és keskeny részét elfoglaló ország néhány képének bemutatása után engem teljesen lenyűgözött a szépsége: őszi táj, végtelen színpompás erdőkkel, zord csúcsokkal a háttérben. A nedvesség és az eső utáni táj látványa pedig, még jobban kihozza a színeket, árnyalatokat. Egyszóval fenomenális.
De ez csak egyik pozitívuma az alkotásnak. Közben a történetről is ejtenék néhány szót, megemlítve a többi pozitívumot is, ami miatt maradandó filmélmény lett számomra ez az alkotás.


Néhány filmszakos diákot láthatunk, akik egy érdekesnek tűnő medvevadászat nyomába erednek kamerájukkal, a hozzá tartozó mikrofonnal (a kutyával) és persze a lankadatlan kíváncsisággal. Így jutnak el az állítólagos orvvadászhoz, aki először elküldi őket, nem válaszol egyetlen feltett kérdésre sem, később azonban a fiatalok kitartásának és elszántságának hatására úgy dönt, hogy beavatja őket szörnyű titkába, vagyis abba a munkába, amit ő végez. Lehetőséget lát ebben, hogy végre megmutathatja a nagyvilágnak, hogy ő tulajdonképpen mivel is foglalkozik, miket titkolnak el az emberek elől a „fejesek”.
Ez pedig nem más, mint a trollok létezése. Igen: röhögnénk itt a markunba, elővették a mondaviláguk egyik figuráját, hogy megvillantsák a modern környezetben. De nagyon profin csinálják. A filmet nézve abszolút nem tűnik nevetségesnek ez az alapszituáció. Főként azért nem, mert annyira jól van kivitelezve. A vérfagyasztó ordításoktól kezdve, az ocsmány váladékokon keresztül, a mocskos, hatalmas, szőrös lényekig minden hihetőnek tűnik, holott semmiféle valóságalapja nincs ezeknek. Egyszóval semmi sem gagyi.



Ezek a trollok tényleg olyanok, ahogy a legendáriumokban is szerepelnek: undorítóak, buták, vérszomjasak. És valamiféle tudományos magyarázatott is kapunk a kővé válásukra. Amikor pedig ordítanak, akkor a nézőben megfagy a vér. Ami pedig hatalmas pozitívum, hogy nem próbálják intelligens ragadozónak beállítani, hanem a maga sztereotípiáival felépített lénybemutatásról van szó. Az ember karakterek nem túl kerekek, nem is tudunk meg róluk sokat, a vadászt leszámítva, azonban ez nem is annyira fontos ebben a műfajban.
Mindenkinek merem ajánlani ezt a filmet. Hatalmas szórakozást nyújthat főleg, ha megfelelő minőségben és hangosítással nézi meg az ember.


Kedvcsinálónak ráadásul itt az előzetes is:

6 megjegyzés:

  1. Teljes mértékben osztom, az idei év eddigi legnagyobb filmélménye volt számomra. Lehet túlzásnak tűnik, de olyan témák vegyültek itt, amiket az utóbbi időben nagyon megkedveltem: óriásszörnyes misztikus valami + mockumentary. A hangulat felejthetetlen.

    Ha jól tudom megközelítőleg 20 millió norvég korona, azaz nagyjából 3,5 millió amerikai dollár (lehet most nagy hülyeséget mondtam, de ezt adta ki a northline xD).

    VálaszTörlés
  2. örülök ennek a hozzászólásnak, tényleg hatalmas film. Amit nagyon fájlalok, hogy az amcsik fel akarják dolgozni. Abból pedig félek, nem sok jó fog kisülni...

    VálaszTörlés
  3. Ettől tartok én is... Mindenképpen bepróbálom majd, de Chris Columbus neve nem sok jóval kecsegtet. Persze lehet, hogy ezzel betalálnak a tengerentúli komák, és egy ütős mozit hoznak össze. Mert mondjuk, ha már remake, akkor a Let Me In se volt egy rossz kópia, sőt a Quarantine is egész tűrhetőre sikeredett (az tény, hogy képkockáról képkockára megegyezett a kettő -> ha jól emlékszem).

    VálaszTörlés
  4. pontosan. tipikusan az a típusú feldolgozás, amikor nem hoznak újat, lemásolják az eredetit. Emelett kíváncsi vagyok, hogy mit hoznak ki a Sárkánytetoválásos lányból :D

    VálaszTörlés
  5. Az eredetit még nem láttam, egyszerre fogom a kettőt, hogy jól kivesézhessem :D Jelenleg a Super 8 az, ami lázban tart J.J. Abrams a Lost, Cloverfield, Star Trek, Fringe óta a kedvenc íróm/produceremmé nőtte ki magát.

    VálaszTörlés
  6. mondasz valamit :D J. J. Abrams tud valamit :D

    VálaszTörlés