Két hármas: Jensen Ackles

Ma lett 33 éves a Supernatural Deanje: Jensen Ackles. Boldog szülinapot nekije!

 

Javier Bardem (Oscar díjas színész) is ma ünnepli 42. születésnapját. Pénelopé Cruz férjét én a No Country for Old Men-ből (Nem vénnek való vidék) ismerem. De kíváncsi vagyok új filmjére, a Biutifulra is, amelyet két Oscarra jelölt idén a Filmakadémia.

83. Oscar gála: győzött a papírforma

Én vagyok a király idén! Ugy-e?

Akit nagyon érdekelt az Oscar-díj téma, az már informálódott innen-onnan, tudja, hogy kik a nyertesek, esetenként melyik filmek azok, akik az idei díjátadó vesztesei voltak. Jelenlegi bejegyzésemben nem hírként szeretném közzé tenni a győztesek listáját, hanem, ahogy a Golden-Globe-nál is tettem, a tippelős bejegyzésem alapján szembesítem magam, azzal, amit szerettem volna, azzal ami tulajdonképpen történt.
ITT az előzmény, a tippjeim, amiket még a nominációk kihirdetésekor tettem én is közzé a blogon.

A győztesek teljes listája (jelöltestől, mindenestől) ITT nézhető meg.


A díjazottak névsora:(sg.hu)

Legjobb film: A király beszéde... én megmondtam :P (és nem csak én)

Legjobb rendező: Tom Hooper (A király beszéde)... na itt Fincherre adtam a voksomat, nem gondolva bele, hogy ezt is viheti a brit alkotás rendezője

Legjobb női főszereplő: Natalie Portman (Fekete hattyú)... bejött a papírforma. Ennek örülök.

Ezt megérdemeltem...

Legjobb férfi főszereplő: Colin Firth (A király beszéde)...csakis

Legjobb női mellékszereplő: Melissa Leo (The Fighter - A harcos)... azér volt itt még pár ehhez hasonló, vagy ennél jobb alkotás, amikor a mellékszereplő hölgyemény jobban tündökölt a szerepben. Én Hailee Steinfeldre adtam a voksom (True Grit), de Jacki Weavernek is szívesen láttam volna a kezében az arany szobrocskát. Kicsit keserű szájízzel de na.

Legjobb férfi mellékszereplő: Christian Bale (The Fighter - A harcos)... terrrrmészetesen

Legjobb adaptált forgatókönyv: The Social Network - A közösségi háló (Aaron Sorkin)... bár ebben a kategóriában ez volt a legesélyesebb, én mégis a 127 Hours adoptált forgatókönyvét szerettem volna díjazottként látni

Legjobb eredeti forgatókönyv: A király beszéde (David Seidler)... nálam az Inception forgatókönyve volt a nyerő

Legjobb animációs film: Toy Story 3... bár ezt tettem meg tippemben, mégis szerettem volna, ha valamelyik másiknak adják, csak a változatosság kedvéért is. (szerintem túlságosan felfújták a Toy Story-t, a How To Train Your Dragon sokkal eredetibb volt

Legjobb idegennyelvű film: Egy jobb élet (Denmark)... én a Biutifulra gondoltam (Mexikó)
Legjobb élőszereplős rövidfilm: God of Love (Luke Matheny)

Legjobb animációs rövidfilm: The Lost Thing

Legjobb dokumentumfilm: Inside Job (Charles Ferguson and Audrey Marrs)

Legjobb rövid dokumentumfilm: Strangers No More (Karen Goodman and Kirk Simon)

Legjobb művészeti rendezés: Alice Csodaországban (Robert Stromberg, Karen O'Hara)

Legjobb operatőr: Eredet (Wally Pfister)...ez is bejött

Legjobb vizuális effektusok: Eredet (Paul Franklin, Chris Corbould, Andrew Lockley and Peter Bebb)...engem jobban lenyűgöztek az új Harry Potter film vizuális effektusai. Bár egy pillanatig sem volt semmi esélye az Oscarra.

Legjobb vágás: The Social Network - A közösségi háló (Angus Wall and Kirk Baxter)... hát na. ezt is eltaláltam... :P
Legjobb eredeti kísérőzene: Social Network - A közösségi háló (Trent Reznor and Atticus Ross)...jobban szerettem volna ha ebben a kategóriában a 127 Hours zenéje diadalmaskodik

Legjobb eredeti betétdal: Toy Story 3 - We Belong Together (Randy Newman)...127 Hours, If I Rise volt a tippem

Legjobb hangkeverés: Eredet (Lora Hirschberg, Gary A. Rizzo and Ed Novick)... itt a Social Network volt nálam a nyerő, nem tudom miért

Legjobb hangvágás: Eredet (Richard King)... tippem a Tron Legacy volt.Csak.

Legjobb maszk: A farkasember (Rick Baker and Dave Elsey)...Barney's Version. Azért tippeltem erre, mert nem gondoltam volna, hogy a Wolfmant méltatnák Oscarral. Tévedtem. Meglepetés volt.

Legjobb jelmez: Alice Csodaországban (Colleen Atwood)...Le mertem volna fogadni, hogy a Király Beszéde kosztüm kategóriában is győzni fog. Tévedtem.

Tehát a 19 tippemből összesen 7 jött be.

Há' ember, de szarul tippelsz... De legalább azt tudtad, hogy én is kapok szobrot idén!

Voltak még a közvélemény kutatásaim is. Azért a többes szám, mivel a szavazást, miszerint olvasóim véleményét kikérve, hogy kinek adnák a legjobb filmnek járó Oscar díjat, elrontottam, kihagyva a legnagyobb esélyest, a Király Beszédét a lehetséges válaszok közül. Ezt úgy próbáltam kompenzálni, hogy új szavazást tettem, ki azzal a címmel, hogy személyes vélemény alapján megérdemli-e a Király beszéde a legjobb filmnek járó díjat. Mivel gondolom a két szavazás között átfedések is lehetnek, ezért külön tárgyalnám őket. Bizonyos szempontból érdekes dolgot szült ez a tény, hogy kihagytam a legesélyesebbet, így azt tudhattam meg ebből a felmérésből, hogy kinek adnák rajta kívül a díjat az olvasók. 33 szavazatból ez derült ki:

127 Hours: 4 szavazat
Black Swan: 6 szavazat
The Fighter: 1 szavazat
Inception: 15 szavazat
The Kids Are All Right: 0
The Social Network: 6 szavazat
Toy Story: 0
True Grit: 1 szavazat
Winter's Bone 0

Mi vagyunk az idei legnagyobb győztesek

A második szavazásból az derült ki, hogy 15 emberből 10-en érezték úgy, hogy a Király beszéde megérdemelten kapná a legjobb filmnek kijáró elimerést, míg 5-en voltak az ellenkező véleményen. 

Érdekes volt az idei év is, olyan szempontból, hogy voltak elég durva ignorálások, és a nagy győztes mellett a nagy vesztest emelném ki: a True Gritnek 10 nominációból egyet sem sikerült díjra váltania. Továbbá fájlalom, hogy sem a 127 Hours, sem a Winter's Bone nem tudott egy díjat sem bezsebelni. Úgy gondolták, hogy Danny Boyle filmje már 2008-ban megkapta a neki járó elismeréseket. Szerintem. Ez van, ezt kell szeretni. (Natalie Portman is ezt mondja :))

A képek a hvg.hu Nagyítás fotógalériájából származnak.

Spartacus: Vért és cirkuszt a népnek! (folytatásos bejegyzés) I. rész

Vannak bizonyos legendák, híres személyek, akiknek neve fennmaradt a történelem során, mítoszok, elbeszélések, mondák ködében, amiknek megjelenítésében csak az ember képzelőereje szabhat határokat. Ilyen például Artur király legendája, aminek mi is ki tudja már hány mozis, tévés feldolgozását ismerjük, legújabb ebből a nemrégiben rajtolt Camelot sorozat.

Nem kell szörnyülködni, hogy milyen gyenge a vér a '60-as években. Itt csak befestették a főszereplőt, demonstráció céljából

Bejegyzésem azonban a Krisztus előtti korszak egyik jelképessé vált Róma ellenségről, nevezetesen Spartacusról szól. Nem fogok itt történelmi fejtegetésekbe belemenni, csupán az általam ismert és nézett filmek sorozatok alapján szeretnék egy nyilvános véleményt kialakítani a legendás hős karakterének képernyőre álmodásáról és ennek kivitelezéseiről. A napokban sikerült sort kerítenem az 1960-ban bemutatott, Stanley Kubrick és Anthony Mann által rendezett Spartacusra, Kirk Douglas főszereplésével. Véleményem szerint ez a Spartacus film, egy biztos haladás a Ben-Hur (1959) kitaposott útján jár, és bár egy évvel később vagyunk, kosztümös-történelmi drámaként "csupán" 4 Oscar díjat sikerül bezsebelnie az előbbi 12-jéhez képest. (ezt a 4 et pedig 6 jelölésből sikerült beváltania.)

Az akkori kor trendjére szabva, természetesen igazodik a normákhoz, amik elfogadottak voltak. Bár filmtörténetileg hiányos és cseppet sem releváns a tudásom, mivel ezen sorokat is csak személyes következtetéseimként gépelem, de úgy gondolom, hogy a film célja nem volt az erkölcsösség és a brutalitás határain túl való merészkedés. Kosztümös történelmi drámaként, középen szépen kettévágva, nagyon sok statisztát és szereplőt felvonultatva próbálja meg bemutatni a felszabadult rabszolga hőseposzát, nem feltétlenül hiperbólák használatával, hanem a józan ész és gondolkodás határain belül. És természetesen a kor sajátosságait magára öltve. A több mint háromórás játékidő is kedvét szegheti a nézőnek attól, hogy ő is megnézze, pláne, ha nincs oda a már klasszikusnak számított alkotásokért. De akinek bejön ez a műfaj és a klasszikusokat is szereti, annak igazi csemege lehet az alkotás, pláne, ha ez még kimaradt a megnézésre váró híres alkotások közül.

A film nem a látványos gladiátorharcokra megy rá, hanem Spartacus jellembeli kidomborítására, mint a szabadság eszméjének tisztaszívű és rettenthetetlen szellemű eszményképére, aki ösztönösen, mindenféle előzetes tervezés nélkül robbantja ki a híressé vállt rabszolgalázadást. A játékidő több mint kétharmada a lázadás utáni eseményekkel, ennek következményeivel foglalkozik, nem kis szerepet szentelve a háttérben folyó római módon történő ármánykodásnak, amiből jelen esetben hiányzik a tőrök csillogása és a vér látványa. Szinte minden csak szavakban intéződik el. A film végén láthatunk csak úgynevezett nagyobb csatajelentet, amelynek bemutatásakor szintén megkímélik a nézőt a vér látványától. (egyetlen véres rész van, amikor Spartacus lecsapja egy római katona karját, amiből két ágban is spriccolni kezd a vér - ezt is mindössze pillanatokig mutatják) Természtesen hősiesen megjelenik a testvériség, az összetartás kérdése is, ami ezúttal nem a kereszténység nemes eszméi, hanem csupán a szabadság kivívásának akarásának apropójaként szolgál a hősies tettek megalapozásaként.

Spartacus az, aki vesztesen kerül ki a csatából, mégis győztes marad. Neve legendává válik először Róma, majd világszerte, utodóda pedig a film tanúsága szerint szabad emberként élhet, nincs rabszolgaságra predestinálva.
Természetesen, hőseposzról lévén szó nem marad ki a filmből a szerelem majdhogynem idillikusnak számító megjelenítése sem, ami egyrészt motivációt szolgáltat a főhősnek, másrészt színessé teszi az adott történetet, mindenféle felesleges szexjelenet nélkül.

(folyatása következik...)

Danny Boyle filmízelítő

Amíg várom, összesítem, leírom, meglovaglom az Oscar díjazottainak listáját, addig itt egy kis ízelítő Danny Boyle eddigi filmjeiből. Remélem, hogy a 127 Hours sem marad díjazatlanul :)

Oscar jelölt összefoglaló videó

Na még egy kis pukkasztás a How It Should Have Ended produkciótól. Lényegretörő.

Natalie Portman sírdogál

A kimaradt jeleneteken (filmklub blog) találtam. Zenei aláfestés természetesen: Aerosmith:Crying. Szerintem aranyos, amikor sír :) Mármint talál a színésznői imidzséhez.

MirrorMask: a nem mindennapi fantasy

Elképesztő milyen filmeket nem láttunk még. A Stardust keresgélésem kapcsán belebotlottam Human (filmbuzi) kritikájába, aki utalt egy még régebbi írására, ami a MirrorMaskról, magyar címén a Tükörálarcról szólt. (ITT lehet elolvasni)
Akkor eldöntöttem, hogy látnom kell ezt a filmet. Egyrészt mert fantasy és nem is akármilyen. A bejegyzés, lényegretörően jellemzi a filmet, elmondja a legfontosabb jellegzetességeit.

Egy szürreális, elvont, álomvilágban játszódó fantasy, amelynek főszereplője Helena, akinek küldetése megszerezni a tükörálarcot, hogy ennek segítségével visszajuthasson a saját világába, ahonnan a történet elején elindult. A story tulajdonképpen elég sablonos fantasykban megszokott történet, egy út, amit végig kell járnia a főszereplőnek, segítőkkel, ellenségekkel, meghasonulások, árulások és felejthetetlen pillanatok közepette.

Ezzel szembesülhetünk többek között az Óz a Nagy Varázslóban, Narnia Krónikáiban, a Csillagporban és még lehetne sorolni.
Azonban az ismert történet mellett, olyan eredeti, ötletes, egyedi megvalósításokkal, kivitelezésekkel találkozhatunk a filmben, hogy az állunk leesik, ahogy Human is mondta. Bár szerintem két egyedi csoportra osztható az erre reagálók száma: azokra, akik rajonganak érte és a hatása alá kerülnek, továbbá azokra, akiknek az elméje nem képes befogadni és néhány percnyi nézés után eldöntik, hogy ez valami förmedvény, netán emeletes marhaság. Az elején a két vélemény között ingadoztam én is, majd átlibbentem az elszállt, nézőpont irányába. Bár nagyon elvont, szürreális és néhol még a legvadabb képzeletet is felülmúlja, mégsem tudom nem szeretni.

Ajánlani sem tudom mindenkinek. Csak azoknak, akik szeretnek nem mindennapi dolgokat, kivitelezéseket látni, tapasztalani. Mert ez a film tulajdonképpen egy tapasztalás, a jó-rossz harcának egész egyedi megvilágítása egy teljesen lehetetlen és feje tetejére állított világban, amilyent az ember csak nagyon ritkán tudna maga elé képzelni. Ahhoz hasonlítanám, ahogy gyermekkoromban találtam ki különböző lehetetlenebbnél lehetetlenebb képeket, lényeket (nem mondom azt, hogy világokat). A gyermeki képzelőerő tud ilyen és hasonló formulákat kitalálni. Szerintem.

Neil Gaimannak és Dave McKeannak (akinek rajzai, képei hihetetlenül elvontak és gyönyörűek) pedig minden elismerésem, hogy ezt létrehozták, kevés költségvetésből  (4 millió dollár - ami filmek költségvetése szempontjából nagyon kevésnek számít), továbbá sztár színészek nélkül. A Helenát játszó Stephanie Leonidas játéka csodálatos, szemet-fület gyönyörködtető. (aki mellékesen egyik volt osztálytársamra is nagyon hasonlít - legalábbis az akkori megjelenésére)

Na de áradozás ide vagy oda, meg kell nézni a filmet és eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem. Az biztos, hogy ilyent nem mindennap csinálnak.
Aki más véleményére is kíváncsi, esetleg több adatot szeretne megtudni a filmről magyar nyelven, blogbejegyzés stílusban, annak ajánlom figyelmébe az ITT elolvasható írást a Darkplant.hu oldalról. (amit a gugli dobott ki) Na és persze az előzetest is.

Mai szülinapos: Emily Blunt

Ma töltötte 28 életévét Emily Blunt. A színésznőt először tavaly láttam a Sunshine Cleaningben (itt nagyon jól alakít szerintem, majd a The Wolfmanban. Következő filmje, amit nagyon várok, az Adjustment Bureau lesz, ahol Matt Damonnal virít majd. A gonosz kalapos bácsikát meglátva, remélem nem egy Doboz szerű förmedvény lesz.

És itt az előzetes is.